Hírek, tanácsok családoknak

Rendhagyó szilveszteri ünnpeség lesz 2010.szilveszterén Debrecenben.Ingyenes koncertet ad a Tankcsapda zenekar, Magyarország legnépszerűbb rockegyüttese.

Az eseményről szóló sajtótájékoztatón- melyen jelen volt Kósa Lajos, Debrecen polgármestere is- Lukács Laci, a banda énekese elmondta: bár a Tankcsapda nem szokott ingyenes utcai koncerteket adni, most mégis kivételt tettek, mert azt szerették volna, ha minél több debreceni zenekedvelő hallja az új album anyagát illetve a szeretett régi nótákat.
Ez a buli más, mint egy hagyományos rock-koncert. Inkább házibuli- hangulatot szeretnének varázsolni, ahol mindenki jól érzi magát, azok is, akik máskor nem járnak Tankcsapda-koncertekre.

Lehet nyugodtan hozni az egész családot! Minden korosztálynak, szülőknek, gyerekeknek élvezetes, emlékezetes szórakozást kívánnak nyújtani a zenekar és a Szervezők.
A koncert helye: Debrecen, Kossuth tér, december 31. A programnak pontosan éjfélkor lesz vége.

Várhatóan megtelik a tér, ahová számítások szerint 60-80 ezer ember fér be.
 

Magyarországon továbbra sem csökken a tanárok ellen elkövetett bűncselekmények száma. Legutóbb Székesfehérváron kövekkel dobáltak meg egy testnevelő tanárt. Cikkünk annak kíván utánajárni, miért ijesztően magas a pedagógusok ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma.


Szociológusok, pszichológusok

Fentebb említett két tudományterület képviselői mindezidáig rendkívül felszínes magyarázatokat adnak a történtekre. Ilyen például, hogy azért agresszív a gyerek, mert erőszakosak a szülei. Nem igaz! Azért agresszív a gyerek, mert nem eléggé szeretik a szülei. Ez sem igaz minden esetben!
Amit pedig egy kereskedelmi csatornán adott elő egy szociológus hölgy, miszerint a szegényebb családokban élők agresszívak- nos, ezt a magyarázatot nem minősíteném...

Mester vs tanár

A nyugati civilizációban az iskola tudományterületeket ad tovább diákjainak, a tudás terjesztése által kíván nevelni. Ez a felvilágosodás eszmerendszeréből következik. A 18.századi francia filozófusok hirdették azt, hogy műveltség és tudás segítségével elérhető a társadalmi haladás, ezáltal pedig az emberi boldogság. A 19.századi polgári társadalmi rend iskolái ennek szellemében működtek.
Ahhoz, hogy tudás által neveljünk, olyan szakemberekre van szuükség, akik 1. birtokolják a szükséges tudást 2. megfelelő módon képesek azt közvetíteni.
A nyugati kultúrában tehát a tanár elsősorban szakember, nevelő munkája, életfilozófiája, világlátása munkája szempontjából másodlagos.

Hol ennek a veszélye? Ott, hogy ha az illető szakterület, melyet a tanár ural-birtokol-közvetít, a társadalom megítélése szerint leértékelődik, akkor a tanár személye is megsínyli ezt. A második világháború után, de különösen 1968-at követően, egyre többször halljuk, hogy az iskola túl elméleti, nem az életre készít fel. Bizonyos szempontból ez igaz is, csak az a baj, hogy a kritikusok semmiféle recepttel nem szolgálnak arra nézve, hogyan is "nevelhetne az iskola az életre". Mert nincs az az ember, aki ezt igazán jól meg tudán mondani.

A keleti kultúrákban másképp alakult a tanár szerepe és funkciója. Két okból is:
1. Egy indiai vagy kínai faluban a tanár gyakran még ma is AZ ÉRTELMISÉG. Nemcsak az iskolában tevékenykedik, hanem ügyeket intéz a falu lakóinak, az egész közösségnek. Tekintélye azért is csorbítatlan, mert a közösségnek szüksége van a tanítóra.
2. A keleti oktatási rendszer ( kivéve talán a japánt) túlmutat a szakmaiságon. A nevelő munkára sokkal nagyobb hangsúly helyeződik, ezáltal több teret kap a pedagógus, hogy saját élettapasztalatait, életfilozófiáját közvetítse. A tanár mesterré válhat, emberi példaképpé, mondhatni: apafigurává.

Világiasodás

A francia forradalomtól kezdődően, végig a 19.századon át, vérre menő harc zajlott világi és egyházi oktatás között. Mivel a világ, az euroatlanti társadalom fokozatosan elvesztette szakrális jellegét, az oktatás is elvilágiasodott. Azzal, hogy az iskola a társadalom része lett, egy alkotóelem a sok közül, fogaskerék a gépezetben, a tanári lét egyfajta funcionalitást vett fel. Nem Tanár, csak tanár. És nem Úr. Mivel, olyan már nincs is.

Erőszak

A 21.század elhozta az erőszakot a mindennapokba. Nemcsak a mozira, tévére, videojátékra kell itt gondolni, hanem arra, hogy ma már mindenkinek lehetősége van erőssé válni. Kell hozzá egy edzőterem-bérlet, vagy csak néhány súlyzó otthonra. A lehetőséget a gyerekek is felfedezték, ezáltal egyes gyerekek erősebbek lettek társaiknál. Helyzetüket természetesen kihasználják, agresszívak- hiszen lehetőségük van rá. A pedagógia pedig nem tud mit kezdeni azzal, ha az ember, a gyerekember, úgymond visszalép, célja nem a humánum, az emberségre törekvés, hanem a nyers erő minél hatékonyabb alkalmazása. A fizikailag erős, vagy egyszerűen csak hamarabb "magasodó" gyerek lehetősget kapott arra, hogy pusztán testi adottságainak köszönhetően sikeres legyen. Átmenetileg.

Az önbizalom idióta kultusza

Manapság mindenhol azt olvasni-látni-hallani, milyen fontos az ember számára az önbizalom. Hogy sikeres legyen, hogy ne féljen senkitől, hogy merje megvalósítani álmait, céljait. Napjainkban tizenöt éves gyerekekből válhatnak sztárok, csoportideálok. Ha ezek a tanítások gyermeki lélekbe hullanak, akkor a kisebb önkontroll miatt abszolutizálódnak. Tehát: legfontosabb a határozottság, legfontosabb a győzni akarás, az, hogy minden szituációban én legyek az erősebb. Elsiikadnak olyan értékek, melyeket a tömegmédia nem hangsúlyoz.
Itt kezdődik a család szerepe. Egy apának ma igen nehéz a dolga fiúgyermekével: az internet ellensúlya kell, hogy legyen.

Mit jelent: megverni valakit?

A videojátákokon nincs fájdalom. Ha valakit fejbe találnak egy lézerkarddal, legfeljebb elpárolog a levegőben. Ha valakit fejbe rúgnak, visszarúg. Ha valaki meghal, van még három élete.
Bármilyen leglepő, ebben a mai agresszív korban a srácok többsége nem tudja, milyen a fizikai fájdalom. Nem kapott soha életben pofont, nem verték a hátsóját pálcával, nem rúgtak bele. Az ilyen gyermek nem is érti, miért fáj egy egyszerű combrúgás. Nem voltak még kékfoltjai.
Hogy a családi kirándulásokon is megedződhet a gyerek, nőhet a teherbíró képessége? Nos, a magyar családoknak mindössze 8 százaléka kirándul rendszeresen, további 15 százalék pedig alkalomszerűen.

Felvesszük, lejátszuk...

Előfordultak oyan tanár elleni akciók, melyeket a nézőközönség kamerás mobilra felvett, aztán feltett a netre. Emögött az rejlik, hogy a sikerélményt nélkülöző gyerek csoportelismerésre vágyik. Mivel hagyományos értelemben vett tehetséget ( művészet, sport, tanulás) nem érez magában, úgymond a mindennapi életből, a más által elkövetett feltűnő, kirívó cselekedetekből kell "megélnie". Ez az úgynevezett potyautas-szindróma: elkövetni nem meri a tettet, azt viszont élvezi, hogy más megteszi ezt- helyette.

A recept

Talán csalódást fogok okozni: én sem tudok komplex, minden aspektusra kiterjedő választ adni arra, miért is verik a tanárokat, s hogyan lehetne ezt a jövőben megelőzni. Tanárok, szülők összefogása szükségeltetik hozzá.
S be kell vonni a rendőrséget is...



 

Jó hír a magyar családoknak, hogy a Magyarországon működő vállalkozások 16 szézaléka tervezi, hogy munkerőt vesz fel a következő három hónapban. Mivel a munkanélküliség "csak" 10 százalék, a plusz hat százalékos érték már reményt nyújt arra, hogy talán kevesebb lesz Magyarországon az állástalan szülő. Ezáltal csökkenhet a gyermekszegénység is, mely hazánkban- az Európai Unió mércéjével mérve- igencsak magas.

Elbocsátások várhatók viszont a közszférában, igaz, csak rövid távon. A kormány ugyanis átszervezi a közigazgatási rendszert, ez létszámleépítéssel jár, ugyanakkor a költségvetésben új intézmények is szerepelnek, ez pedig azt jelenti, hogy a (nem politikai) okokból elbocsátott) szakemberek nagy része átmenetileg marad munkanélküli.
 

Aki szeretne gyermekei kezébe szép és tartalmas olvasmányokat adni, ne mulassza el elolvasni/megvásárolni Békés Pál gyermekkönyveit.
2005-ben jelent meg a Szerző máig legnépszerűbb, A Bölcs Hiánypótló című könyve,  s azonnal bestseller lett. Olyan könyv, melyet nemcsak a szülők, de a gyerekek is megkedveltek. Ha röviden össze kívánnám foglalni a mondanivalóját: társadalmi szatíra- gyermeknyelven. A címszereplő, a Bölcs Hiánypótló, egész életében másoknak segített. Az óra, akinek hiányzik a kismutatója, szeretne segítséget kérni tőle. Ám nem sejti, hogy épp a legfontosabb és leghasznosabb embereket támadják meg a gonosz Bödönök...Kicsit krimiszerű, de nem erőszakos. Jóval színvonalasabb, mint a mostanában sajnos megszokottá váló bugyuta, erőszakos mesék.  Ennek a könyvnek mélyebb értelme gondolati tartalma, ha úgy tetszik: irodalmisága van. Nem véletlen, hogy Kazinczy Díjat is kapott.
Tíz éven felül ajánlott. Antikváriumokban lelhető fel. Kitűnő karácsonyi ajándék.

A közelmúltban hoztak nyilvánosságra egy tanulmányt, melynek elkészítői azt vizsgálták, hogy Európa egyes országaiban mekkora szakadék tátong/nem tátong a szegény és a gazdag gyermekek életszínvonala, iskoláztatása, egészségi állapota között. Magyarország- szomorúan kell megállípatani- a nem túl hízelgő hátulról a negyedik helyen zárt. Ebben a posztban arra szeretnék rámutatni, hogy a magyarországi gyerek nem azért szegény, mert a szülei hülyék, nemtörődömök vagy éppen maguk is szegények, hanem a demográfia, a társadalom és gazdaság szerkezetéből következik a gyermekszegénység.

A Horthy-korszakban pontosan a legszegényebb családokban volt a legtöbb gyerek. Ez nem tett jót a társadalmi mobilitásnak, hiszen csökkentette annak esélyét, hogy egy alacsony sorból érkező gyerkőc tehetségének, a tanulásnak vagy más egyébnek köszönhetően kikászálódjon a gödörből, elinduljon a középosztályba vezető hosszú és nehéz úton. A főurak és nagypolgárok időnkénti jótékonysági akciója semmit nem javított a helyzeten, a szexuális felvilágosítás pedig annyira gyerekcipőben járt ( hogy stílszerű maradjak), hogy sok asszony egyáltalán nem volt hajlandó foglalkozni olyan kérdésekkel, mint fogamzásgátlás, védekezés ( pedig akkor már lehetett kapni óvszert, igaz, méregdrágán).

A Rákosi-korszak sokak vágyaival ellentétben nem hozta el az áhított bort-búzát-békeséget, a szegénység maradt, az abortuszt pedig büntették. A családok létszáma számottevően nem csökkent, pénz alig volt. A gyerekeknek alig jutott valami, ráadásul nem voltak olyan pénzügyi konstrukciók sem, melyek segíthették volna azt, hogy a gyereknek legyen valami kis indulótőkéje. A munkaerő áruba bocsátása megfelelő kinnidulási alapnak látszott, tőkegyűjtés, mint olyan, szóba sem jöhetett.
Kádár idején a tőkefelhalmozás előrehaladt ugyan, de a célréteg még mindig nem a gyermek volt. Akinek volt felesleges pénze, ingatlanba fektette, ráadásul nem is lakóingatlanba, hanem hétvégi házba, kiskertbe.
Volt egy olyan naiv hit, hogy a házban, földben, telekben megmarad a pénz. Hogy az értékálló.

Rendszerváltás után lett volna arra lehetősége a magyar családoknak, hogy a gyermek javára számottevő összeget tegyenek félre. Csakhogy itt meg a gazdasági felsővezetés szúrta el. olyan magasan tartotta az inflációt, hogy az embereknek nem érte meg bankokban tartani a pénzt. Tovább folytatódott a "pénzszórás" ( és ez nem szemrehányás: ilyen volt a korszellem), ráadásul a bankcsődök és mindenféle visszaesések tovább rontották az előtakarékossági akciók hitelét.

A mostani válság idején sok ember mindenét elvesztette, eladósodott. Most már keveseknek van lehetősége tőkét felhalmozni gyermeke számára.
De akiknek van, az tegye meg!
Magyarországon történelmi okok miatt, eddig nem volt lehetőség arra, hogy generációkon keresztül halmozzunk fel vagyont. Akinek van lehetősége, ne mulassza el!

Mivel nem voltam ott a gázolásnál, nem láttam semmit, sőt, nem vagyok rendőr- nem szándékozom megfellebbezhetelen ítéletet mondani. De azért egy rövid észrevételt tennék.

Hogy engedhették meg a szülők- és sajnálom őket, tényleg- hogy engedhették, hogy a gyerekek olyan helyen szánkózzanak, ahol az autó elé csúszhatnak? Én biztos nem engedtem volna, hogy a srácok ott szánkózzanak, az ilyen helyek a legbalesetveszélysebbek.

Ennek ellenére részvétemet szeretném nyilvánítani a szülőknek, az egéész családnak. Sajnálom, hogy ekkora tragédiát kénytelen elszenvedni,
Mindenkinek azt kívánom: soha ne történjen meg vele ilyesmi!

A 13 éve nonprofit szervezetként működő Gyermekrák Alapítvány egy 23,7 millió forint értékű műszert adományozott a DEOEC Gyermekklinikájának. Az operációs fejmikroszkóp rákos gyermekek operációt könnyíti meg azáltal, hogy egyszerűbbé teeszi magát az eljárást, másrészt csökkenti a operáció után maradó fejsebet.

Azt hiszem, a klinika óriási köszöntet mondhat, hiszen nem mindennap történik meg manapság, hogy ekkora értékű adományt kap egy egészségügyi intézmény. Ám a fő nyertesek mégiscsak a rákos beteg gyerekek, akik sokkal nagyobb eséllyel és sokkal rövidebb idő alatt gyógyulnak, így ismét együtt lehet a család.
 

A kormány megszavazta a nyugdíjrendszer módosításáról szóló törvénycsomagot. Ez voltaképpen a magánnyugdíj-pénztári rendszer megszűnését jelenti. Mert igaz ugyan, hogy lehet kérni, a magánnyugdíj-pénztári tagság fennmaradását, ám a pénztárak oly jelentős vagyont veszítenek, hogy az alapjaiban rengeti meg a rendszert.

Nem kell azért azt hinnünk, hogy az öngösdöskodásnak vége szakad egy kormánydöntés miatt. Az életbiztosítások illetve az ezekhez kapcsolódó befektetési programok továbbra is működni fognak, sőt, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfői nyilatkozata szerint a kormány a jövőben a jelenleginél jobban kívánja támogatni az önkéntes nyugdíjolnztéri rendszert is.

Az egész életén át tartó pénzügyi gondoskodás tehát nem vesztette értelmét. Sőt! A várható gazdasági növekedés miatt érdemes gyermekünk jövőjét minél alaposabban "lefedni", hogy ne akkor szaladgáljunk fűhöz-fához pénz után, mikor égető szükség van rá, hanem álljon rendelkezésre a szükséges tőke. Ha tizennyolc évesen a gyermek tovább kíávn tanulni, az egyetemek, főiskolák nagyon sokba kerülnek. Kezdjük el tehát a tőkegyűjtést, kormányoktól és politikai rendszerektől függetlenül!


 

Elkészült a közoktatási törvénytervezet végleges formája. A kormány egyértelműen a minőségi növekedést, az értékcentrikusságot tartja kulcsfontosságúnak. Néha azonban mintha túlzásokba esne. Főleg a középiskolák esetében.

Nem gondolom, hogy egy átlagos magyar gimnazista meg fog tudinm birkózni három idegen nyelvvel. Merthogy az új törvénytervezet szerint meg kellene. Egy átlagos magyar diák alig olvas, könyvet alig lát, verbális készségei alulról verik a nullát. A család sem úgy kommunikál otthon, ahogy az elvárható lenne. Többségük még magyarul sem tud rendesen. Magyartanár ismerősöm szerint egy mai középiskolás nem tud elmondani egy Petőfi-verset.

Ebben a helyzetben azt követelni, hogy egy tizenhat éves gyerek három idegen nyelvet tanuljon, képtelenség.
Szerintem.
 

A kormány jelenlegi tervei szerint nemcsak a nyugdíjrendszer struktúrája változik meg, hanem a pénztári számlákon felhalmozott összeg öröklés rendje is.
Eddig a pénztártag halála esetén az egyenesági leszármazott családtag a Magyarországon érvényes örökösödési jogszabályok alapján hozzájutott a számlán felhalmozott pénzhez. A kormány tervei szerint a jövőben ez a jog csak a házastársat illetné meg.
A Pénztárszövetség azt ígérte, akár Strasbourgig is elmegy...
 

Jonathan Lee 13 éves, és az Amerikai Egyesült Államok állampolgára.
Érdekli a közélet, és nagyon zavarja, hogy a Koreai-félsziget immár közel 60 év óta megosztott, hogy Észak és Dél folyamatosan háborúval fenyegeti a világot, hogy a koreai családok szét vannak szakítva, hogy nincs békesség a térségben.
Ezért aztán tüntetett.
Nem otthon, Amerikában- ott könnyű. Ott demokrácia van.
Jonathan Lee Kínában, a Tienanmen téren tüntetett. Ott, ahol a nyolcvanas években tankk gázoltak halálra tüntető egyetemistákat.
A kínai hatóságok a 13 éves srácot- mondhatni:gyereket- az anyjával együtt letartóztatták és ismeretlen helyre hurcolták.
Reméljük, nem lesz semmi bajuk. Reméljük, a 21. században már nem ismétlődik meg mindaz, ami Kínában már annyiszor és annyiféleképp megesett.
Reméljük, Jonathan Lee és anyukája túlélik azt, hogy küzdöttek a békéért.
 

Minden szülő azt szeretné, ha gyermeke egészségesen táplálkozna. Ennek érdekében sokan mindent bevetnek: már kisgyermekkorban próbálják óvni a gyermeket az egészségtelen táplálékoktól.

Egy londoni kutatóintézet felmérése szerint ez hiba. Azok a gyerekek ugyanis, akiket szülei megpróbáltak "egészségesen étkeztetni", nagyobb valószínűséggel fognak felnőttkorban egészségtelenül táplálkozni, mint azok a gyerkőcök, akik úgymond normális étkezési szokások közepette nőttek fel.

Talán a "tiltott gyümölcs édessége" lehet az ok. Otthon a gyereket Anyuka még a széltől is óvja, még a kólát is megtiltja neki. Nos a srác felnő ,elkerül középiskolába, ott nincsenek szülők, aztán jöhetnek a nagy orgiák:

Az édesség
A kóla
A sok finom csokoládé
A kávé
A cigi
A mindenféle cigi, amit tilt a törvény...

Szóval ne tiltsuk a gyereket, inkább arra készítsük fel, hogyha majd önállóan kell gondoskodnia magáról, figyeljen oda kissé a vitaminokra, meg a rostokra is! A gyereknevelés a felnőttkorra készítsen fel!


 

A magyarokról azt mondják, nem szeretnek házasodni. Nos, ez nem feltétlenül igaz: 2010.folyamán, ahogy haladtunk előre az időben, egyre nőtt a Magyarországon kötött házasságok száma. Augusztusban már több, mint 5000 esküvőt tartottak hazánkban.
Az embereknek egyre nagyobb igényük van arra, hogy családban éljenek, hogy gyermeket neveljenek, egyáltalán, hogy összeköltözzenek.
Nem akarok itt most politikai felhangokat megpendíteni, nem akarok oda kilyukadni, hogy a család utáni vágy növekedése arányban áll a jobbközép pártok táborának növekedésével, túl direkt volna ez a párhuzam, annyira egyszerű, hogy már sértő.
De azért egy családbarát kormány, az nem jön rosszul soha...